Érdemes lenne beszélnem a Jehova Tanúi nevű vallásról, mert eléggé ismert és néha napján találkozunk egyik tagjával; illetve, az egyik "tanúval", (ahogy ők mondják a társtagjukról), azaz; egy tanújával a Jehovának.
Ez a vallás, az egyike az olyan keresztény vallásoknak, amely szerint nincs a halált követően semmi sem. Ez a legszignifikánsabb tantételük, a "vérátömlesztés tilalma" furcsaság mellett. Furcsaságszámba menő még, hogy a születésnapot nem ünnep(het)ik, mert, hogy az egy pogány szokás. Ez utóbbi valahol egy pozitívum, mivel, még azt is mondják, hogy minden nap alkalom ajándékozásra, nem csak az az egy.
Azt mondják, hogy a lélek az valójában csupán egy energia, ami megtölti a testünket, és amikor meghalunk akkor, megszűnik a működésünk s ez által a létünk is; viszont az Isten megjegyzi az ember halála pillanatkori állapotát, amit szintén ő lesz képes újra-állítani, a feltámadáskor, amikor is az összes eddig élt ember újjászületik a Földre, ahol a vadállatok szelídek lesznek és nem esznek húst.
Miért következetlen az elméletük?
Kiszámoltam(1), hogy, ha erre az évre (2014-re) újjászületnének azok az emberek akik eddig éltek, akkor: egy négyzetméterre számolva a Föld lakható terültén: nem tudnánk megmozdulni rendesen, mert kitöltenénk a rendelkezésre álló helyet. Nem lenne egy kényelmes és idilli "vadaspark"; szellős, sok szabad zöldellő réttel meg legelővel - dacára annak ami az általuk forgalmazott brossurában látható.
Hogy lehetne összeegyeztetni az ember jelenlétét a jelenleg is szűkös erőforrásokkal? Lehetne, ha nem lennénk habzsiak - de a feltámadás nélkül(!). És még mindig a "vég idején" élünk, és még mindig nem jött el az apokalipszis - amely "apokalipszis" többször be volt "harangozva".
Szerk: 2017.07.04. Persze az egész feltámadás úgy ahogy van egy olyasvalami ami, már önmagában egy csoda-fantázia-jellegű történés, így aztán, nem lenne nehézség elképzelni olyat sem, hogy mondjuk a Föld úgy alakul át, hogy a feltámadottakat hordozni legyen képes a feltámadáskor - de így sem lehet egy-könnyen figyelmen kívül hagyni ezt a nagy embertömeget. És most, ahogy ezt a sort írom 2017-07-04.én, sem történt még meg ez az esemény, és egyre többen vagyunk, születünk és halunk meg.
Miért következetlen az az elméletük is, amely a halál utáni semmire vonatkozik?
szerk. 2016.06.10.: LÁBJEGYZETNYI KITÉRŐ
Mivel magyarázható a születésünkkor kapott "áldás"/előny, vagy éppen "nyomorúság"/hátrány, hogy ha nem volt előző életünk? És miért nem lehet következő, hanem csak egyből pokol vagy menny és az végtelenül? Ezen el kell gondolkozni. Az én válaszom az, hogy van és volt és lehet életünk a mostanit megelőzően és ezt követően. Mert, hogy ha megszületünk a jóba, míg mások nem, az meglehetősen igazságtalan. Ha meg úgy tekintünk az egyéni dolgokra, hogy mert olyanok az ő szociális körülményei, akkor a lelket figyelmen kívül vesszük.
- Bármely személyt, aki valaha élt egy életet, az új élete NEM kárpótolhatja abban, amit annak idején kénytelen volt (le)élni.
- KEGYETLEN lenne, például; a kezek és lábak nélkül született embereknek, vagy azoknak az embereknek, akik értelmi fogyatékossággal születtek, amely külső tulajdonságokban is megnyilvánult, újra megszületni, azok között akik nem rendelkeztek ezzel a hátránnyal.
- De egy kevésbé elrugaszkodott példa: Ha: valaki rusnya, vagy el van hízva, vagy rusnya miközben el is van hízva, vagy bármilyen fogyatékossága van: FÁJDALMAS lenne számára, hogy ha azt látná, hogy ugyanúgy néz ki mint ahogy halála előtt, a feltámadáskor.
- A "tanúk" szerint az emlékekkel együtt kerülünk a feltámadásra. Ha így van akkor annak aki nyomorúságban, fiatalon és vagy sok keserűséggel halt meg, vagy úgy, hogy egy áldozat volt és az addig szerzett és őrzött emlékkel kerülne a feltámadásra és találkozna az elkövetővel - az ugyancsak NEM lenne FAIR sem túl KEGYES, főleg az elszenvedő szempontjából.
- Ez utóbbi azért is egyike a kellemetlen-felvetni-valókból, mert a feltámadáskor mindenkinek egyformán jut mindenből, a legjobból, és az nincs arányban az "első" életével, vagy életminőségével.
És szerintük nincs senkinek sem előző élete, és következő sem lesz, csak mindenki egyszerre feltámad, egy napon. Azzal is jönnek, hogy mennyire kellemes nézet hinni a túlvilágban, amivel szemben állnak majdnem az összes többi keresztény vallással, (és amit a "Nagy Világ", szerintük "el akar hitetni" az emberrel); Szóval, szerintük: nincs túlvilág, és úgy általában: a mennyország vagy a pokol, hanem egyszerűen "semmi van", nemhogy valami lenne.
Összefoglalva: A tanuk azt állítják, hogy az ítéletnapon fog eldőlni, hogy ki élhet ismét betegség és fogyatékosság nélkül, addig le-élt élet előtt nem volt léte, és amíg halott: addig nincs semmi
Két élményem volt. Megrázott az áram és aztán az ájulás során a végéig jelen éreztem magam és ez az idő egy 3 pillanatot tartott mire felkiáltottam.
Alternatívák & egy kis hiteltérítés (innen)
Engem személy szerint nem az zavar, hogy "nincs a halál után valami", és hogy "jó lenne ha lenne", hanem, hogy van és nincs figyelembe véve, és jobb lenne ha nem hagynánk figyelmen kívül, és felelősséggel tekintenénk rá.
A "modern" reinkarnáció tana következetes. Nem arról szól, hogy előző életünkben valami állatok vagy növények voltunk, hanem evolúció során; létünkben mindig egyel feljebb kerültünk az evolúciós lépcsőfokon. És megtanuljuk azt, hogy ne kövessünk el mással olyasmit ami magunknak nem kívánnánk. Mert lehetőséget ad arra, hogy átélve azt amit valakinek elkövetettünk; tanuljunk, első kézből. És ide kapcsolódik az életek közti lét is, ami hozzá adódik ehhez a tanhoz, amely során feldolgozzuk az eddigi életünket, és felkészülünk a következőre.
Arra a logikára, hogy "az emberiség egyre nagyobb a Földön, és ezért kizárt, hogy előző élet lett volna;" a válasz az, hogy a lelkek is születnek/képződnek. A beérkező v. újonnan születendő v. keletkező lelkek, azok lehetnek fejlettek és kevésbé fejlettek. Persze, - ahogy ilyen ugrásszerűen megnövekedett a népesség, - lesarkítva a dolgot, több fiatal lélek van mint olyan amely több életet leélt. És, persze, az idős lélek sem biztosíték arra, hogy ő fejlett legyen.
Az, hogy volt előző életünk nem feltétlenül magyarázat arra, hogy milyen körülmények közé születünk. Lehet pusztán egy olyan megtapasztalni-való, amit kértünk magunknak, hogy megélhessük, és vagy, hogy erősbödjünk általa.
A végtelen pokol fogalma - ÚJABB LÁBJEGYZETNYI KITÉRŐ
Vegyük az egyik legalávalóbb háborús bűnöst, Hitlert, amely a nácik gépezetében halomra gyilkoltatta a különböző etnikumokat, akik nem németek voltak. Feltételezzük, hogy minden egyes tízen-húszon millió ártatlan ember meggyilkolásáért, az lenne az igazságos, hogy azokért cserébe arányosan "le kell halnia" azokat, abban a formában, ahogy az miatta, velük megtörtént; akkor sem jutnánk a végtelenség fogalmához. Viszont nem csak ő a felelős, hanem akik segítették, és végrehajtották az ő parancsait. És akkor már nem egy emberről beszélünk aki elkövette, hanem azokról, akik ezeket a bűnöket elkövették, így az ő bűnük megoszlik Hitler bűnével. A végtelen ideig tartó büntetés meglehetősen kegyetlen lenne akárki akármit kövessen is el. Nem lenne kegyes, egyáltalán, és nem vallana egy jóságos és intelligens istenre.
